Reformáció 500: HUSZADIK SZÁZADI PROTESTÁNS ÉLETUTAK – Filmvetítésre hívja a diákokat a Magyar Nemzeti Múzeum

Budapest – A reformáció ötszázadik évfordulójára rendezett kiállítást IGE-IDŐK címmel a Magyar Nemzeti Múzeum. Ez alkalomból a 20. századi protestáns életutakat bemutató filmvetítésre hívjuk a tanárokat, diákokat délelőttönként, október 24–27. között. Forrás: MNM

A rövid, 20-30 perces dokumentumfilmek portrék a 20 századi magyar történelemből. Nem teljes életutak, inkább részletek egy-egy ember életéből. Főként 11-12. osztályos diákoknak ajánljuk a történelmi, etikai tanulmányaikhoz. 

Ha a délelőtt alkalmatlan az iskola számára, a kiállításhoz kapcsolódóan október 24–29. között délutáni időpontokban is vetítünk filmeket. Ezekről a mellékelt programban tájékozódhatnak.

Amennyiben a szaktanárok előzetesen szeretnék megtekinteni valamelyik délelőtt vetítendő kisfilmet, ezt a reformációtörténeti kiállításon megtehetik, a volt Tudós Magyarok teremben, naponta 10–18 óra között, az ott elhelyett digitális kivetítőn.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a részvételi szándékukat e-mailben, a refo500@hnm.hu címen tudják jelezni. A regisztrációkat beérkezési sorrendben tudjuk fogadni. Egy adott vetítési időpont alkalmából csak egy osztályt (max. 45 fő) tudunk fogadni.

A választható filmek: 

Exodus 1951
2015.

Állami nyomásra 1951 nyarán bezárták a Sárospataki és Pápai Theológiai Akadémiát. Semsey Klára debreceni teológiai professzor azokra a sárospataki diákokra emlékezik, akik 1951. október 22-én visszaszöktek Sárospatakra, hogy tanáraikkal újraindítsák a Pataki Theológiát. Felidézi a film a Debrecenből Patakra való kivonulásukat – az „Exodust”, ahogyan ők nevezték –, a visszatérést „hazájukba”.

A  film készítői elkísérték Semsey Klárát a Tisza-partra, ahol több mint hatvan év  után elmeséli, hogyan keltek át  a diákok a folyón, hogy eljussanak Sárospatakra.

Készítették: Hosszú Gyula, Kádár Anna, Németh Annamária, Victor István
Hossza: 11 perc

„Itt a helyed” – Keveházi László evangélikus lelkész beszél Sztehlo Gáborról
2016.

„A hadifogságból hazajőve édesanyámat találtam meg Győrben, aki hosszú beszélgetés után azt mondta nekem, hogy itt van Pesten Sztehlo Gábor, keressem meg őt, mert ő majd befogad. Én tényleg annyira magányos voltam, hogy még otthonom se volt. És akkor én feljöttem ide. Akkor azért már tudtam Gábor bácsi háború alatti zsidómentő munkájáról is valamit. A Budakeszi út 48.-ba mentem, az emeleten volt az irodája, nagy nehezen bekopogtam hozzá és elkezdtem dadogni – nem tudtam magam valahogy jól kifejezni. Aztán ő megállított, magához ölelt és annyit mondott: »Itt a helyed«. Így kezdődött.”

Készítették: Hosszú Gyula, Kádár Anna, Molnár József
Hossza: 19 perc

Az áldássá vált keserűség - Kozma Zsolt filmje
2016.

Kolozsvári magyar gimnazisták kommunistaellenes csoportja 1952-ben gyereknyomdával készített röpcédulákat terjesztett a városban. Még ez év augusztusában lebuktak, és  börtönbe zárták a 15–18 éves fiatalokat tiltott szórólapozásért és garázdaságért. Kozma Zsolt lelkipásztor a Kolozsvári Teológia Akadémia tanára filmünkben felidézi a kolozsvári Securitate fogdájában, a jilavai börtönben és a Duna-deltában töltött éveit.

Készítették: Tunyogi Lehel, Hosszú Gyula, Kádár Anna, Molnár József
Hossza: 31 perc

Lenkey Lenke filmje
2015.

Hogyan védi meg férjét a felvidéki lelkészfeleség a beszervezéstől 1958-ban? „A nőnek az joga, hogy férjét védje, még ha bűnös is. Hát még, ha oly tiszta, mint uram!”

Mit jelent Csehszlovákiában magyar reformátusként élni a második világháború után?

Készítették: Németh Annamária, Victor István
Hossza: 18 perc

Szegő Vera filmje
2016.

„Félig zsidó, félig református vagyok – mondja Szegő Vera.  – A Vörösmarty utcában volt egy református–zsidó elemi iskola – főképp református iskola volt –, ahol próbáltak engem héberre tanítani, de nem sikerült. Azt láttuk '44 tavaszán, március vagy április eleje lehetett, hogy bejött két SS.  Láttuk, mert az ablakból néztük, hogy vitték el Miss Haininget magukkal.”

A háború után Szegő Vera a Sárospataki Református Gimnáziumban tanult. A háború, a családi emlékek és a pataki diákévek  egyaránt megjelennek a filmben.

Készítették: Németh Annamária, Victor István
Hossza: 22 perc

A választott film vetítésének lehetséges időpontjai:

Október 24., 10 óra

                       11 óra

                       12 óra

Október 25.,  10  óra

                        11 óra

                        12 óra

Október 26.,  10  óra

                        11 óra

                        12 óra

Október 27.,  10  óra

                        11 óra

                        12 óra

Délutáni filmvetítések a Magyar Nemzeti Múzeum reformációtörténeti kiállításán:

Október 24., kedd    15.30  

Ifjabb Bibó István filmje, 1. rész – Család

Dokumentumfilm, 2014.  (76 perc)

A film alkotói: Hosszú Gyula, Kádár Anna, Németh Annamária

Ifj. Bibó István személyiségét, élettörténetének főbb állomásait egy kétrészes, személyes hangvételű portréfilmmel kívánjuk bemutatni. Az első részben családi emlékeiről beszél: feleségéről, Lipcsey Juditról, édesapjáról, Bibó Istvánról, nagyapjáról, Ravasz László református püspökről és arról, hogyan lehet önmagához és a keresztyén értékeihez hűen jelen lenni a világban.

Megjelennek a 20. század magyar történelmének fontos pillanatai: 1944 tavasza-nyara –  a magyar zsidóság deportálása –, az 1956-os forradalom és a kádári konszolidáció is.

Október 25.,  szerda,  16 óra 

Ifjabb Bibó István filmje, 2. rész – Iskolák

Dokumentumfilm,  2015. (50 perc)

A film alkotói: Hosszú Gyula, Kádár Anna, Németh Annamária

A második rész a  Baár-Madas  Gimnázium 1990-es újraindításának és a Sylvester János Gimnázium elindításának történetét dolgozza fel, ifj. Bibó István visszaemlékezései,  családi fényképgyűjteménye , valamint korabeli filmfelvételek segítségével.

A dokumentumfilm betekintést nyújt  a rendszerváltás után újraalakuló   református iskolák szervezési nehézségeibe és pedagógiai dilemmáiba.

Október 26., csütörtök, 15 óra 

A Pécsi Református Gimnázium elindulása

Dokumentumfilm, 2016. (70 perc)

A film alkotói: Hosszú Gyula, Kádár Anna, Németh Annamária

Pécsett, ahol még korábban nem volt református középiskola, egy fiatal, lelkes, elkötelezett tanárnő a református egyházmegye vezetőinek, főként esperesének támogatásával 1992-re egy elhagyott ipartelep területén elindítja az első pécsi református gimnáziumot. A film bemutatja a szervezés folyamatát: a tanárok, diákok verbuválását, az elhagyott terület rehabilitációját.

A Pécsi Református Gimnázium elindítása a rendszerváltás után fontos esemény a református egyház szempontjából. A baranyai reformátusság sok szórványgyülekezete számára, a katolikus Pécs világában, ez az iskola egy orientációs pontként működik máig is.

A film egyik legfontosabb kérdésfelvetése, hogy az 1989 után demokratikussá vált Magyarországon hogyan találja meg a helyét a református tradíció, és hogyan járulhat hozzá az ország szellemi és lelki állapotának formálásához?

Az iskola indulásakor, a délszláv háború idején, a diákok több mint a fele a Vajdaságból és Horvátországból menekült, és Erdélyből áttelepült szülők gyermeke, így a film a magyar református iskolatörténet fontos fejezetének bemutatásán túl hangsúlyt helyez a kisebbség védelmének és a menekülők befogadásának történeteire is.

Október 27., péntek,   15 óra

A Pápai Református Gimnázium újraindítása

Dokumentumfilm, 2016.  (65 perc)

A film alkotói: Hosszú Gyula, Kádár Anna, Németh Annamária

Már az 1980-as évek elején felmerült az 1952-ben államosított Pápai Református Gimnázium újraindítása, főként az iskola neves, a magyar szellemi életben meghatározó, volt diákjai részéről. A terv a 1990-es évek elején vált valóra, több református iskola újraindításával nagyjából egy időben. A filmben az iskola első éveire – melyeket a Petőfi Gimnáziummal „társbérletben” élt meg – tanárok, diákok és egyházkerületi elöljárók emlékeznek. Szavaikban megelevenedik az akkori mindent elsöprő lelkesedés, a segítő szándékok és erőfeszítések, a szinte a semmiből újrainduló iskola kezdeti nehézségei. A film az 1990-es évek elejének iskolai mindennapjait archív felvételek segítségével hozza közel.

Október  28., szombat,   16 óra

Joli néni filmje

Dokumentumfilm, 2015. (58 perc)

A film alkotói: Németh Annamária, Victor István

Fábos Jolán somogyjádi református leányként nevelkedik; gazdálkodó szülei reménysége. Gyermekkorától kezdve szociális érzékenysége határozza meg döntéseit és életmódját. Fiatalon még református létére katolikus apáca szeretne lenni, mégis baranyai lelkészné lesz, ötgyermekes családanya. Barátságban van baptistákkal, görögkatolikusokkal, adventistákkal.

Református lelkészfeleségként a magyar vidék egy olyan részén igyekezett értelmet és jövőt felmutatni, ahol az ott élő emberek mindezt nem találták. Filmünk szereplői: kuláklistára kerülő szülők, somogyi munkásemberek, deportált osztálytársak, Éliás József, a Jó Pásztor Misszió vezetője, lelkészek, továbbá baranyai szegénységben, mélyszegénységben élő falusi emberek.

Joli néni férjével, Bognár Bélával 36 évig szolgált Botykapeterden és 16 szórványgyülekezetben.

Október 29., vasárnap,  16 óra

Bíró István filmje

Dokumentumfilm   (28 perc)

A film alkotói: Hosszú Gyula,  Bálint Ferenc

Bíró István Székelypeteken egy 800 lelkes református faluban élte gyermekkorát. Hegyi István helybeli lelkész biztatására és segítségével került a székelykeresztúri gimnáziumba tanulni, majd elvégezte a kolozsvári teológiát. Lelkészként 35 évig Héjjasfalván szolgált, nyugdíjasként Segesváron él. Életének meghatározó helyszínein látjuk és halljuk történeteit, családjáról, falujáról, gyülekezeteiről.

Délutáni vetítések Fabiny Tamás dokumentumfilmjeiből:

Október 24., kedd,   14.30

Az imádság (31’07”)

(2002. január 19.)

A január harmadik hetében megtartott ökumenikus imahét kapcsán arra a kérdésre próbál választ adni a műsor, hogy mi is az imádság. Szebik Imre evangélikus püspök fogalmazza meg a közös imádság fontosságát és beszél az imádság ökumenikus jelentőségéről. Végh János művészettörténész professzor beszél művészeti alkotások segítségével arról, hogyan változott az évszázadok folyamán az imádkozás külső megjelenése: az ember kéztartása, testhelyzete. Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató a népi imádságokban kifejeződő néplélektanról beszél….

Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás, operatőr: Pap Ferenc, rendező: Wiegmann Alfréd

Október 25.,   szerda,   14.30       

„Amikor az atyafiak együtt muzsikálnak” (26’17”)

 (2003. november 15.)

A műsorban Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos eleveníti fel közösen gyermekkori emlékeiket fotók és magnófelvételek segítségével. Beszámolnak gyermekkorukról, zenei neveltetésükről, a Deák téri evangélikus gyülekezet énekkarában, a Lutherániában való részvételükről, a Kaláka együttes megalakításáról, és a kétszemélyes zenélésekről. Megtudhatjuk, hogyan kezdték el együtt megzenésíteni először a Kányádi verseket, majd hogyan folytatták munkájukat a páli levelek, a hegyi beszéd, és a zsoltárok megzenésítésével. Szó esik még a reformáció korabeli énekek feldolgozásáról és a további tervekről is. 

Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás, operatőr: Pigniczki István, rendező: Tóth Béla

Október 26.,  csütörtök,  14.30                   

A langenzenni kolostortemplom (29’43”)

(1999. augusztus)

A bajorországi Langenzenn Ansbach és Nürnberg között található legnevezetesebb épület a 13. században épült kolostortemplom. Az 1409-ben alapított Ágoston-rendi szerzetesi közösség kolostorának udvarán, a Winfried Winter lelkésszel való beszélgetésből ismerhetjük meg a kolostor és a templom történetét, egykori lakóit, a reformáció előtti hagyományok és az evangélikusság egymás mellett élésének történetét. 

Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás, operatőr: Zalányi Ferenc H.S.C., rendező: Tóth Béla

Október 27.,  péntek,   14.30

Áldó hatalmak oltalmában (30’41”)

(2000. május)

Dietrich Bonhoeffer életéről, munkásságáról és annak mai jelentőségéről Lehel Ferenc nyugalmazott lelkész, az egykori tanítvány és Csepregi András evangélikus teológus, a mai kutató beszél. A 91 éves Lehel Ferenc abban a kiváltságos helyzetben volt, hogy az 1932/33-as tanévben – vagyis éppen Hitler hatalomra jutása idején – a berlini Humbold egyetemen hallgatója volt Bonhoeffernek (aki csupán ebben az egy esztendőben tanított szabályos egyetemi környezetben), így személyes emlékeket tud felidézni a forrongó időszakról, Bonhoeffer állásfoglalásairól és útmutatásáról. 

Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás, operatőr: Zalányi Ferenc H.S.C., rendező: Tóth Béla

Október 28., szombat,  14.30

 Albert Schweitzer: Az élet tisztelete (30’04”)

(2000. március)

A Nobel-békedíjas evangélikus lelkész, teológus, Bach-kutató, orgonaművész és orvos neve sokak számára ismerős. Hafenscher Károly teológiai professzor és Oláh Vilmos sebész orvos, valamint számos, Schweitzer műveiből vett idézet, továbbá a munkásságát megörökítő archív felvétel segítségével minden korábbinál közelebb kerülhet hozzánk a 125 éve született keresztyén bizonyságtevő alakja. 

Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás, műsorvezető: Gáspár Mónika, operatőr:  Zalányi Ferenc H.S.C., rendező: Tóth Béla

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek